A minimálbér és a garantált bérminimum összege között a különbség az idei évben 49 600 Ft, amely elég jelentősnek számít. Felmerül tehát a kérés kinek jár a magasabb összegű bérminimum?
A minimálbér fogalmával mindenki tisztában van. Ez az az összeg, amelyet teljes munkaidős állás esetén, a kifizetett munkabérnek el kell érnie. A minimálbér idén havi bruttó 161 000 Ft-ot jelent. Kinek jár viszont a havi bruttó 210 600 Ft-os, magasabb összegű garantált bérminimum? A kormányrendelet alapján a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben megilleti a foglalkoztatott munkavállalót. Az ő részére alapbérként a megállapított garantált bérminimummal kell kalkulálni.
A garantált bérminimum alkalmazása esetén két fontos feltételnek kell teljesülnie. Egyrészt a munkavállalónak rendelkeznie kell legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, másrészt, a középfokú képzettségi szint a munkakör betöltésének a feltétele legyen.
Hogyan tudom meg, hogy valóban szükséges a középfokú képzettségi szint a betöltött munkakörhöz? A szükséges képzettségi szintnek az Országos Képzési Jegyzék -ben nézhetünk utána. Egész pontosan az 1. számú táblázat ’A’ oszlopa ad iránymutatást, amely szakképesítések és szakképesítés-ráépüléseket tartalmazza.
Ez a bizonyos ’A’ oszlop számkódokat tartalmaz, ezek a számkódok mutatják az adott munkakörhöz szükséges képzettségi szintet. Ha ebben az oszlopban 32-es vagy ennél magasabb számot találunk, az azt jelenti, hogy az adott szakképzettség középfokú vagy annál magasabb szintű szakképzettségnek minősül.
Egy egyszerű példával szemléltetve: A lista elején található ács szakképesítésnél az ’A’ oszlopban 34-es számot találunk. A fenti magyarázat szerint a munkakör betöltéshez szükséges képzettség legalább középfokú szakképzettséget igényel, azaz jogosult a munkavállaló a garantált bérminimum összegére.